Nem tudom, hogy könnyű vagy nehéz helyzetben van az ember olyankor, amikor élete egyik meghatározó emberét (barátnőjét!) fotózza. Könnyű, mert önmagunk lehetünk, ismerjük a másik rezdülését, ezért pontosan tudjuk mi az, ami jól áll neki és mi az, ami nem. Gond nélkül próbálkozhatunk különböző beállításokkal és nem baj, ha utána az összes újító gondolat a kukában köt ki. Ugyanakkor nehéz, hiszen ilyenkor a legjobbnál is jobbat szeretnénk csinálni és a legkritikusabb embereknek, hiszen ki más ha nem a barátaink mondják meg ha valami köszönő viszonyban sincs az eredeti elképzeléssel. 

Szilviről üzleti képeket készítettem, azt mondta jók lettek ;)